Eljött az alkalom, hogy világhálós papírra vessem a következő játékot a Mount and Blade: Warbandot.

   Tökéletes a játék a bemutatásra, bár nem a legújabb. A fejlesztő büszke lehet magára. A TaleWorlds munkája nagyon jó módban idézi fel Calradia világát. Kiadója a Paradox Interactive. A játék a középkorból kiemel egy korszakot, amiben mi egy szegény emberként útnak indulunk, és a szerencsét próbálásnak kicsit furcsa módját éljük meg. Nagyon részletesen kialakíthatjuk karakterünket, több 10 opció van az arcunk formázására. A játék sokaknak csak magyarítással értelmes, és nagyban segíti a játék menetét. A sztori, amit minekünk kell kitalálni a karakterünkről meghatározó lehet. Például, ha én egy kereskedő fia vagyok, akkor jobb áron szerezhetek be árukat, viszont hátrányban vagyok egy régen elszegődött zsoldossal szemben. Mindenkinek mások az ízlései, és ezt tudták a készítők is. Fegyverek terén sem lesz hiány, több száz tárgy van beépítve a játékba. Többféle ló áll rendelkezésre, stb.

       Ha megcsináltuk a karakterünket, egyből egy kis akció fogad minket, de ennek formáját most nem árulom el. Utána fevehetjük az alap küldetéseket, szépen tápolunk, pénzt szerzünk. Ha eléggé elsajátítottuk a harc menetét, amit mellesleg egy kiképzőhelyen mesteri módra fejleszthetünk, akkor megmérettethetjük az ügyességünket több ember ellen, amit a nagyobb városokban, a küdőtérben tehetünk meg. Mellesleg ez nem csak az önbizalmunkat növelheti, hanem a pénzestasakunk méretét is. Ha leküzdjük magunkat a több 10 ellenfélen, elég jó pénzösszeget nyerünk. Mindemellet a játék meghatározó része a hadsereg toborozása. Ha megvan a megfelelő létszámunk (ami nálam párszáz fő volt), akkor el is foglalhatunk magunknak egy várat, de akár egy kis paraszti falut leigázhatunk, a jussot elvihetjük és a falut is felgyújthatjuk. Nagyon tetszett továbbá a fejlődésrendszer, ami sok-sok órával növeli a játékidőt. Egy fejlettebb nemesnek kb. 23-as szintje van, és itt ragadnám meg az alkalmat , hogy eldicsekedjek a 35-ös szintű karakteremmel. Képességfát is találunk, de most nem tüzet dobálunk, vízsárkányt idézünk stb., hanem fejleszthetjük lovaglási, egy ill. kétkezes fegyveri képességeinket. A történelemhez hűen itt sem jó ötlet min. 30-as hadsereg nélkül bóklászni kis szintűen az erdőkben hajnal 1-kor. Sok banditával fogunk találkozni, akaraton kívül is, de ha a képpeségeink erre is ki vannak fejlesztve, akkor túszokat ejthetünk, amiből újra nő az arannyal teli kis tasakunk.

    A kommunikáció mégegy sarkallatos pont: minden egyes npc-vel bezsélgessünk, akivel csak lehet, mert tegyük fel, hogy minket ejtenek túszul, és m,i ismerünk egy szolgakereskedőt, akkor ő minket kimenekít, cserébe egy üveg folyékony kenyérért. A kocsmákban erősebb zsoldosokat találunk, mint az újoncokat a falukban, és annyi pluszt is kapunk ez mellé, hogy mi adhatunk nekik ruhát, lovat, pénzt stb. Hogy még ezt is feldobjuk a zsoldosok néha összevesznek, amikor nekünk kell rendet tenni ´´ a nagy gyerekek között´´.

     A menüvel még nem is foglalkoztunk. Található egy Kiképzés, egy Kampány, egy Gyors csata és egy Multiplayer. Persze az opciók stb. alap, hogy itt vannak ha nem is soroltam őket fel. A Gyors csatáva kezdeném a sort:

    A gyors csata a warband verzióban nagy szerepet kapott. Kiválaszthatjuk a karakterünket, az ellesnséget( származás stb.), a seregünk ill. az ellenség seregének méretét (max. 200 fő) és a sereg összetételét. 3 lehetséges seregformát kapunk: gyalogos, íjász és lovaskatona. Persze vannak olyan törzsek, ahol a ló a minden, ezért hiába választas gyalogost, lovast kapsz. Egy kis boxban megjelenik a csatatér kiválasztása és, hogy épp milyen fajta legyen a csata( nyílt terepű csata, várfoglalás vagy épp várbevédés). A legfelső boxban kapunk egy képet a csatatérről és egy kis leírást a karakterünkről. Ezek alapján a gép generál nekünk egy csatát. Ezen csatákban mindig mi vagyunk a vezérek és itt is vannak f1, f2 stb. funkciógombok. Itt azért szebben viselkednek mint a Terrorist Takedown-ban, de néha elképesztően furcsa dolgokat képes művelni a sereg. A rögtönzött csatákról legyen elég ennyi.

     Most pedig olyanról írok nektek, amiről eddig még nem nagyon, vagy még sohasem írtam: a multiplayer részről. A játékmódot a kampány kivitele után érdemes kipróbálni. Itt is található több fajta játékmód, csak itt a playerek nem olyan szinten játszanak, ahogy mi szeretjük. Itt keményen meg kell harcolni, akár egy emberrel is, mert nem sok az esélyünk a túlélésre. Nekem személyesen a várfoglalás része tetszett a legjobban, itt ki is dolgoztunk egy jó stratégiát: mindenki a kapuban harcolt, amíg egyvalaki besurrant, és kinyitotta a várkaput, ami után az egész online sereg bevonulhatott a várba, és innentől már csak ránk volt bízva a helyzet. Itt is készíteni kell egy karaktert, amit aztán itt többször meg fognak ölni mint az egyjátékos módban, sajna. Ez a játékmód egy kicsit izgalmasabb, és ez csak a játék javára válhat.

   Mindent összefoglalva, ez egy remek és izgalams játék, tele fordulatokkal és akcióval, amit minden rpg gurunak ki kell próbálni, kötelező vétel. Méretileg alig ha megüti az 1 gigabájtot, gépigénye kicsi, egyszerűen kifogást találni sem tudok benne. Persze az MI lehetne kicsit erősebb, de ha érdekelt a cikk és a játék is, próbáld ki, én csak ajánlani tudom.